JÓL CSAK A SZÍVÉVEL LÁT AZ EMBER....
AMI IGAZÁN LÉNYEGES A SZEMNEK LÁTHATATLAN

2014. október 11., szombat

11.FEJEZET -- LÁTOGATÓK

Sziasztok drága olvasók! :3 
Itt a 11.fejezet ami remélem elnyeri tetszéseteket. Köszönöm a kommenteket az előző fejezethez és az 5000+-os oldalmegjelenítést ! :) <3
Remélem jól telt/telik a napotok,nekem egyenlőre nagyon jól! :)
sok puszi, olvassátok szeretettel ezt a részt is!! :* :)  






*Olivér szemszöge *
Három napon keresztül mindig bejártam hozzá. Szemét lefedték, mert még várnia kell mire kinyithatja. Egyenlőre azt mondták sikerült a műtét, de igazából csak Kriszti tudja megmondani hogy is lát. Fellépések után mindig hozzá mentem és egész éjszaka vele voltam. Kata dolgozni sem ment, de 2 nap után este hazaküldtem aludni. Így 'váltottuk' egymást.
-Doktor úr mikor ébred fel?-mentem oda az orvoshoz aki a lányt jött vizsgálni.
- Már nemsokára csak nagyon erőtlen lesz. De ez természetes ilyenkor. Viszont a szeméről nem vehetik le a kötést.-mondta majd a kijárat felé ballagott. Sóhajtottam egyet majd leültem Kriszti mellé.Tekintetem az egy helyben álló vörös  rózsákra vándorolt,amik egy vázába voltak beletéve.  Megfogtam hideg kezét Krisztinek és csak néztem.
 Haja vállára omlott, piros ajkai kicsit nyitva voltak. Napok óta nem mozdult meg,de mellkasa fel-le emelkedett ami csak pozitív dolog lehet. Órákon át tudtam nézni,csak a kezét az arcát és ez most is így volt. Nem tudom mennyi idő telt el,de arra figyeltem fel,hogy a fekvő lány mocorogni kezdett. Nyögött egyet-kettőt és próbálta jobb kezét felemelni,csak nem igazából ment neki. Motyogott valamit,amiből csak a saját nevemet hallottam érthetően.
-Olivér! -kiáltott fel hangosan, majd fel akart ülni én viszont visszatoltam. Még pihennie kell.
-Hol vagyok?-kérdezte meggyötört fáradt hangján alig hallhatón.
-CSS semmi baj. Kórházban vagy tudod megműtötték a szemed. Most azért nem látsz semmit mert le van takarva valamilyen anyaggal, amit nem lehet leszedni egy darabig.-kicsi kezét nyugodtan tette vissza az ágy mellé, de ekkor inkább hasát fogta meg.
-Éhes vagyok...-mondta szemöldökét összeráncolva miközben megnyalta szája szélét.
-Máris hozok valamit!-álltam fel nevetve,majd az orvos után siettem. Szerencsémre épp akkor lépett ki az egyik kórteremből és szembe jött velem.
-Doktor úr, felébredt Kriszti! Azt mondta éhes nem vihetnék neki valamit enni?-kérdeztem még mindig mosolyogva.
-Máris,bemegyek megvizsgálom és már ehet is!-ellépett mellőlem,majd bement az irodájába. Én közben megkértem egy nővért,hogy valami ehető ételt hozzon már barátomnak.
-Itt is vagyok!-most már az orvossal mentünk be a kórterembe. Megnézte a lány vérnyomását, a szívverését és megállapította minden a legnagyobb rendben van,de még a kendőt nem lehet levenni. Miután ezeket elmondta el is ment.
-Mindjárt jön az ebéded.-az ablakhoz sétáltam amin gyönyörű napsütés jött be.
-Rendben. Mennyi az idő?-kezével nyújtózkodni kezdett,majd ásított egyet. Telefonom után keresgéltem és a kijelzőt néztem.
-14:36...-mondtam   és akkor vettem észre kaptam egy SMS-t. Megnyitottam és Sziki volt a feladó:
                                   Ha nem baj elmennénk meglátogatni
                                   Krisztit! ;) Viszünk ajándékot is egy-két
                                   óra és ott leszünk!
                                                                    ~Sziki,Ya Ou, Benny
 Nagyon kedves tőlük,hogy így gondolnak a kis betegre. Hozták is az ebédet ami valamilyen érdekes kinézetű leves volt,hozzá egy húscafattal meg valami krumplival. A lány elé tették aki a kanalat se találta. Ismét mellé ültem és elkezdtem etetni. Az első falat után olyan fejet vágott mintha valami savanyú ételt adtak volna neki.
-Én ezt meg nem eszem! Fúj!!!-cuppogott párat,majd kezével nyelvét kezdte el kapargatni,hogy lejöjjön az íz. Adtam neki vizet amit meg is ivott.
-Ennyire rossz?-biccentett fejével,hogy kóstoljam meg. Hát kár volt. Mintha valami savanyú káposztás leves lett volna egy kis húslevessel párosítva.
-Jó ezt hanyagoljuk!-tettem le a tálcát,mert ezek után meg se mertem vele kóstoltatni a második "fogást".
-Jaj képzeld jönnek Szikiék meglátogatni téged!-jutott eszembe hirtelen az amit a levélben olvastam.
-Az jó! Nem akarod megkérni őket,hogy hozzanak valamit enni?-megkordult a gyomra jelezve még mindig éhes.
-Okés írok neki egy üzenet.-vettem a mobilom ismét a kezembe és pötyögni kezdtem.
                                          Szia! Várunk Titeket,de kérlek
                                          hozzatok valami ehetőt,
                                          mert itt valami borzalmas a kaja!:D
                                                                           ~Oli and  Kriszti
Pár perc múlva már érkezett is a válasz:
                                          Rendben felvettük a rendelést! :D
                                                                            ~ Sziki
-Elintézve!-tettem vissza a zsebembe a készüléket.-Pihenj még egy kicsit! Majd szólok ha itt vannak.-néztem ki az ablakon.
-Mennyi ideig nem voltam ébren? -Kérdezte felém fordulva.
-Ma a 3.nap miért?
-Szerinted ha már ennyi ideig aludtam most fogok?-kérdezte nevetve.
-Jó oké értem, bocs. Akarsz még valamit tudni?-száját elhuzta és gondolkozni kezdett. Fejét felemeltem és mély levegőt vett.
-Elhoztad a rózsát? De rég nem éreztem már ezt az illatot...-ajkait beharapta és lassan felült.
-Megígértem nem?-vidám mosoly ült arcára gyenge kezét felemelte egy felém fordította.
-Gyere ide!-lassan odaballagtam, mert nem tudtam mire készül,de mikor leültem az ágyára, szorosan átölelt.
-Köszönöm! -szelíd, vékony hangja bársonyosan szólt,gyönyörű barna bőre pedig ahogy hozzáért enyémhez a hideg futkosott a hátamon. Eszembe jutott, hogy milyen is volt mikor felébredt, így gondoltam rákérdezek.
-Öhm... álmodtál valamit? - egy pillanat alatt gondolkodóba esett. Gondolom nem tudta elmondja-e vagy sem.
-Csak...annyit,hogy..öhm... Már nem emlékszem rá. -lehet tényleg nem jutott eszébe vagy csak nem akart beavatni a kis titkába,de ezért nem igazából haragudtam.
-Hát jó.-abban a pillanatban kinyílt az ajtó és 3 mosolygós fiú lépett be rajta.
-Helló Mindenkiiiii! -köszönt Ya Ou mint egy műsorvezető.
-Sziasztok -köszöntünk mi is.
-Na mizu? Hogy vagy?-jött közelebb Benny.
-Nagyon jól, de nem ez a fontos!-ült fel az ágyba Kriszti. Mindenki értetlenül nézte és vártuk hogy folytassa. Pár másodperc múlva viszont folytatta.
-Ugye hoztatok kaját!!! -belőlem kitört a nevetés, míg Sziki is kuncogva kotort élő egy fekete táskából , péksütit.
-Tessék! -rakta Kriszti elé aki egyből elkezdtem lehámozni róla zacskót. Boldogan harapott bele,majd nyelte le egymás után a falatokat.
-Hmm megmentettétek az életem! Jövök nektek eggyel! -mosolyodott el,majd evett tovább.
-Ma lesz próba? -fordultam a fiúk felé.
-Hát...kéne csinálni mert még sok megbeszélni való dolgunk van a lemezzel kapcsolatban. -vette kezébe Ya Ou a készüléket és füléhez emelte.
-Szia Kicsim.... -bizonyára Lilivel beszélt. Nagyon szeretik egymást. De szerintem az ég is egymásnak teremtette őket. Jó nekik... 
-És mikor jöhetsz ki ebből a porfészekből?-nézett szét fintorogva Sziki.
-Nem tudom, de szerintem a hete valamikor. Bár még ez a vacak kendő is rajtam van...-mondta
-De annak muszáj rajtad lennie- simítottam meg kezét majd felálltam és az ablak felé léptem ahol Ya Ou még mindig beszélgetett.
-Majd akkor a legközelebbi koncertre elviszünk jó?-ült le most Sziki a helyemre.
-Komolyan? Jaj köszönöm szépen! Megölelnélek ha nem lennék idekötve. Fogta meg az infúziós csövet. Sziki csak elmosolyodott, majd még beszélgettek kicsit. Láttam próbálták felvidítani Krisztit és sikerült is nekik. Az eddig ülő lány hátradőlt és megfogta fejét.
-Hey minden rendben? -futottam oda hozzá,de ő még sem szólalt. Csak össze -vissza forgatta fejét. Kirohantam, hogy orvost keressek és láttam Ya Ou is követett. Sehol sem találtuk meg a doktort, de Sziki szembe jött velünk.
-Elájult...- csak ennyit mondott és ismét keresésbe kezdtünk.

3 megjegyzés:

  1. Imadoom..♥mikor lesz kovetkezo resz?:')

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) örülök hogy tetszik szerintem jövőheten szombaton lesz új rész :)

      Törlés
  2. Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon...stb... imádom a blogod! Annyira de szuper ! Nagyon várom a kövi részt! ♥♡♥

    VálaszTörlés