JÓL CSAK A SZÍVÉVEL LÁT AZ EMBER....
AMI IGAZÁN LÉNYEGES A SZEMNEK LÁTHATATLAN

2014. szeptember 12., péntek

9.FEJEZET -- VIGYÁZNI FOGOK RÁD.MINDIG...

Sziasztok!!! :)
Meghoztam az új részt,mivel itt a szombat. Köszönöm a kommentet ,remélem ehhez a részhez is kapok.Nyugodtan írjátok le a véleményeteket a blogról,hisz' akkor tudom min kell változtatni,javítani. Sajnálom ez a rész kicsit rövidebb lett,mint amilyet terveztem,de ígérem a kö9vetkező hosszú lesz.
Na de inkább olvassátok el a 9.fejezetet .
Puszi :*







*Olivér szemszöge *

-Én...tudod...öhm... -amilyen magabiztosan indultam neki annak,hogy bevallom érzéseimet egyre inkább éreztem úgy, nem kellett volna elkezdeni.
-Igen? Hallgatlak -mosolygott vidáman. Arca pirosban pompázott, haját gyengéden fújta a szél, ami a nyitott ablakon  keresztül bejött.
-Én... Szeretném, ha eljönnél a hétvégi koncertre. -találtam ki gyorsan valami hihető dumát és hadartam el a mondatot.
-Elmegyek nyugi ,Ya Ou is meghívott és kíváncsi vagyok, milyen bulit csaptok..-hirtelen az ablak becsapódott nagy zajt hagyva maga után. Odafutottam az üveg ablakhoz és becsuktam. Az eső zuhogott mintha öntötték volna. A távolba valami felvillant és utána egy hatalmas dörgés következett. Elcsodálkoztam a tájon, hisz' alig egy órával ezelőtt, még jó időnek bizonyult odakint. Igaz már 7 óra is bőven elmúlt, de mivel nyár van és eddig nagyon meleg volt,semmi előjelét nem láttuk esőnek. Ismét egy hatalmasat dörgött az ég, és meglepődve fordultam meg,mivel Kriszti térdét felhúzva ült a kanapén. Vékony kis lábait kezével átkulcsolta, szemeit összeszorította és úgy várta amíg újból elcsendesül az égbolt.
-Hey minden rendben?-rohantam hozzá. Leguggoltam elé és megfogtam épp remegő kezét.
-Persze. Igazából ez az egy dolog amit utálok... a vihar. Kérlek, ne menjünk haza...én félek -ilyennek utoljára akkor láttam mikor azt hitte betörő vagyok és megijedt. De az is, csak kevés ideig tartott,most viszont láttam hogy nincs minden rendben nála. Hogy tényleg maradna itt,minthogy busszal vagy bármilyen más járművel elmenjen.
-Oké nem megyünk . -egyeztem bele, majd felültem mellé.
-Írok egy SMS-t a többieknek, hogy itt vagyunk és biztos megengedik,hogy maradjunk. Mondjuk így is úgy is maradnánk. -nevettem fel halkan. Megírtam Szikinek hol is vagyunk és természetesen ő is támogatta hogy ne menjünk onnan . Elő kotortam egy takaró szerű plédet és ráterítettem Krisztire. Ő nyakig felhúzta az anyagot és még oda bújt hozzám. Fejét vállamra tette én pedig féloldalasan át karoltam.
-Aludj nyugodtan. -mondtam halkan
-Nem kell kétszer mondanod. -szemeit lecsukta. Elég kényelmetlennek találtam ezt a pózt, így végig feküdtem a kanapén, magammal húzva Krisztit. Őt belülre fektettem én pedig kívül helyezkedtem el. Arcát szinte teljesen belefúrta mellkasomba és alig telt el pár perc,egyenletes szuszogásra lettem figyelmes.
-Ébren vagy?-kérdeztem, de válasz nem jött. Egy kósza hajtincsét a füle mögé tettem és még jobban húztam magamhoz.
-Csak annyit akartam mondani,hogy nagyon megkedveltelek. És kicsit többet érzek irántad, mint egy barát iránt. Vigyázni fogok rád. Mindig...-jól tudtam egy szavamat sem hallja, mivel alszik,de így legalább elmondtam neki mindent. Fejemet övére hajtottam és én is álomba merültem.

                               .....

Arra keltem, hogy valaki simogatja kezemet. Szemeimet lassan kinyitottam, de mivel a fények zavartak, nehezebben ment mint gondoltam.Kriszti már ébren volt bár az ő szemei csukva voltak.
-Jó reggelt. -köszöntem
-Neked is -mondta vidáman. Arcán most látszott a kipihentség és a boldogság.
-Mennyi az idő?-kérdezte és fejét vállamra döntötte. Nem akartam ezt a kényelmes pozíciót megváltoztatni, de mivel a telefonom az asztalon maradt és még egy órát sem raktunk fel a falra kénytelen voltam felkelni. Odaballagtam az asztalhoz  és megnéztem a telefonom. A kijelző 8:37-et mutatott.
-8:37. Maradjunk vagy menjünk? -kérdeztem Krisztit aki válaszképp egy nagyot nyújtózott.
-Nem is, én tudom hova megyünk! -eszembe jutott,hogy el akart menni abba az étterembe, ahol reggeliztünk és azt a finom palacsintát ette.
-Hová? -nem is adtam kérdésére választ,csak felhúztam a kanapéról,lábára ráadtam a cipőjét és már kint is voltunk a liftnél. Gyorsan még ujjait végig húzta haján, mivel fésű egyikünknél sem volt,szoknyáját is megigazította és felém fordult.
-Így jó?-kérdezte mosollyal az arcán.
-Tökéletes -mondtam amibe ő szépen belepirult. A lift hamar leért a legalsó szintre és onnan már,csak a buszmegállóhoz siettünk. A következő indulásig még bő 10 perc volt így leültünk egy padra.
-Na hova megyünk ilyen gyorsan? -érdeklődött a mellettem ülő lány. Azért volt ez a nagy 'rohanás', mert az étterem 11-kor zár vagyis utána már nincs reggeli.
-Majd meglátod, türelem. -kézfejemet végighúztam karján amibe ő láthatóan beleborzongott. Csend állt be közénk, de egyáltalán nem éreztem magam kellemetlenül. A busz jött és fel is szálltunk rá.
-És mikor lesz a koncert? -fordult felém Kriszti ,miután leültünk ismét egy szabad helyre. Szerencsére a buszon sem voltak sokan.
-Szombaton. Nem itt lesz,így ha neked nem baj velünk jönnél a kocsiba. 3 helyre megyünk, igaz nincsenek olyan messze a települések, de azért közel sincs.
-Én nem tudok elmenni... -értetlenül figyeltem a lány minden arckifejezését és mozdulatát.
-Miért nem? Esetleg megbántottalak vagy...vagy rosszul érzed magad inkább haza menjünk vagy...-folytattam volna tovább a kérdéseket, de félbeszakított.
-Nem nincs veled semmi bajom és jól vagyok,csak aznap lesz a műtétem. Nem tudok elmenni sajnálom... -teljesen kiment a fejemből.
-Én sajnálom... el is felejtettem  a műtéted .-ezek szerint hamarosan látni fog. Mindent még engem is.
-Nem leszel ott?
-Mikor kezdődik? -kérdeztem vissza.
-Hát ha jól tudom fél 11 felé reggel.-mondta
-Ott leszek. Fél kettőkor indulunk a kisbusszal az első fellépésre.Mindenképp melletted leszek nyugi. -kezemet övére tettem ő pedig összekulcsolta azt. Nekem hatalmas jelentősége volt, hogy a kezét enyémbe érezhettem, de lehet neki ez csak egy baráti kézfogás.




4 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Szia! Még pontosan nem tudom sietek amilyen gyorsan csak tudom írom...viszont még jól jönne egy-két komment tehát lehet megvárom azt is hogy valaki még írjon :)

      Törlés
  2. Szia!
    Most tálaltam rá a blogodra és valami eszméletlen jó! Imádom ahogy írsz, nagyon várom a következő részt! Remélem nem kell sokat várni! ;) ♥♡

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia köszönöm szépen a kedves szavakat!! :) Már kint is van az új rész remélem tetszeni fog! :)

      Törlés