Szióka Mindenki!! :3 :D
Juuj köszönöm szépen a 3000+-os oldalmegjelenítést!!! ((:
Itt a szombat,így itt a következő rész is! Nyugodtan kommenteljetek én nem haragszom érte! ;)
Remélem tetszeni fog ez a fejezet is ,tehát jó olvasást!
Puszi :*
*Olivér szemszöge*
Mikor kinyílt az ajtó köpni-nyelni nem tudtam. Tátott szájjal mosolyodtam el magamon és a látványon. Kriszti egy olyan comb középig érő szoknyában volt amiben gyönyörű vékony lábai kivillantak. Egy fekete-fehér mintás ujjatlan topp szerű felső volt rajta. Haja göndör volt és vállára omlott. Arca pirosban pompázott míg szemei ,halványan ki voltak festve. Igaz semmi különleges nem volt benne,de nekem mégis eléggé elnyerte a tetszésemet a külseje. Ő mindig szép,de még sosem láttam ,hogy ennyit foglalkozott volna magával. Persze nőből van,így egy egyszerű melegítő nadrágban sosem jelenne meg,de most számomra akkor is újat mutatott.
-Helló!-köszönt vidáman
-Sz-szia...-dadogtam még ezt az egy szót is. Hirtelen Kata karolta át hátulról húgát és diadalittas mosollyal figyelt engem.
-Igen valami ilyesmire számítottam.-nevetett fel halkan
-Micsoda?-kérdezősködött Kriszti.
-Nem érdekes. Aztán jók legyetek-kacsintott rám Kata én pedig végre magamhoz tértem. Egy amolyan "kösz szépen" pillantást vetettem az idősebb lányra,majd fejet csóválva fogtam meg Kriszti kezét.
-Szia!-köszöntünk egyszerre a mellettem lévő lánnyal.
-Sziasztok!-csukta be maga mögött az ajtót Kata.
-Jól...jól nézel ki-mondtam kicsit félénken a bókot,ami elérte a hatást.
-Köszönöm...-bőre átváltott piros színbe és már a pirosítójánál is vörösebb volt. Fejét félénket vállamhoz döntötte. Pontosan éreztem parfümje illatát,ami kellemesen csiklandozta orromat.
-Arra gondoltam,ha nem baj busszal mennénk,hisz' nincs olyan közel a próbaterem ide és nekem még nincs jogsim...de dolgozom rajta!-a végét azért hozzá kellett tennem,mert már tényleg jól jönne egy kocsi.
-Nem baj! Úgy is régen utaztam buszon. És,ha gyorsabban odaérünk akkor meg főleg azzal menjünk!Most nincs nagy kedvem gyalogolni.-húzta el szája szélét. Megértem,mivel reggel vagyis délelőtt elég sokat sétáltunk ide-oda. Már én se bírnék többet menni. Szerencsére pont a házukhoz közel van egy buszmegálló,ahol én is le szoktam szállni,mikor hozzájuk megyek. Megvettem a jegyet és egy ülőhely után kutattam. Elől mentem,de így is láttam a sok férfi szemet,amik mind Krisztire irányultak. Egy darab egyszemélyes hely maradt ahová le is ültettem barátomat én pedig mellette álltam. Csendesen ült egyszer-kétszer a lábán dobolni kezdett kezével a halk zene ütemére. Elég sokan lettek a buszon,mire megérkeztünk a végállomásra. Nehezen,de átszenvedtük magunkat az embertömegen ami előttünk állt. Krisztin látszott az idegesség,amit azzal vezetett le ,hogy a karomat kezdte piszkálni. Először csak simogatta amit nem igazán értettem,majd vakargatni kezdte.
-Jól vagy?-kérdeztem miközben értetlenül figyeltem cselekedetét.
-Én? Ja persze,persze semmi gond.-hadarta el a szavakat. Már tudom mikor a kezével piszkál dolgokat,vagyis most a karomat, és gyorsan beszél akkor ideges.
-De most komolyan,mi baj?-azt akartam ,hogy ő mondja ki amit érez. Hogy mennyire bízik meg bennem és elmondja-e azt mi problémája van.
-Csak...nem is tudom miért,de kicsit félek. Mit fogok mondani meg ilyenek...azért mégis csak sztárok,nem égethetem le magam előttük.-mondta a végét már egész bátran.
-Csak add önmagad.-biztattam
-Hát épp ez az amit nem kéne tennem...
-Ezen ne agyalj, velem is rendesen viselkedsz vagyis magadat adod. Már meséltem rólad elég sokat a srácoknak,nem okozhatsz nagy meglepetést számukra.-mosolyodtam el.
-Jó! Totál normális leszek...nem is tudom eddig min paráztam... -mondata végére pont megérkeztünk az épület elé ahol a termünk van.Bevezette a liftbe ,majd szép lassan felértünk a 6. emeletre. Már kopogás nélkül nyitottam be és a srácok épp hangolták a gitárt meg beénekeltek.
-Sziasztok!-köszöntem
-Óh hát ideértetek! Sziasztok!-köszönt Bence és utána szép lassan mindenki.
-Szóval te lennél Kriszti...-jött közelebb Ya Ou
-Igen teljes életnagyságban!-nyújtotta a kezét,amit meg is rázott barátom,majd utána a többiek is.
-Én Sziki vagyok!De persze nem ez az igazi nevem,csak ez egy becenév...-folytatta volna,de félbe szakította a mellettem álló lány.
-Tudom. Szikszai Péter vagyis Sziki,Feng Ya Ou Ferenc,de csak Ya Ou és Vavra Bence vagyis Benny.Nyugi ilyenekkel tisztában vagyok-kacsintott egyet.
-Akkor nem is kell bemutatkoznunk. Üdvözlünk a próbánkon! Ülj le a kanapéra és figyelj vagyis inkább fülelj! Ilyenben nincs mindenkinek része!-emelte fel mutatóujját Benny.
-Akkor én most nagyon megtisztelve érzem magam köszönöm a lehetőséget,hogy egy nem mindennapi eseményen vehetek részt!-elismerően bólogatott és közben halál komoly képet vágott.Ezen mindenkiből kitört a nevetés.
-Na de most tényleg kezdjük el a próbát.-mondta Sziki
-Jaj eléneklitek nekem a Sose múló nyarat? Kééééérlek.-könyörgött és az 'é' betűt jó hosszúra nyújtotta. Kezeit összekulcsolta mint aki imádkozik és így ült le a kanapéra.
-Jó,de csak a te kedvedért-mosolygott Ya Ou. Láttam eléggé megtetszett neki Kriszti ezért úgy döntöttem félrehívom.
-Na mi az Tesó?- kérdezte
-Neked van barátnőd...-intéztem el ennyivel a magyarázkodást.
-Tudom miért is kérded?
-Látom,hogy nézel Krisztire...-mutattam az éppen ülő lányra.
-Neked elment az eszed? Én szeretem Lilit!!Az életem részévé vált,nem akarom őt elveszíteni! Szerintem te nagyon belezúgtál Krisztibe ,ha ennyire féltékeny vagy. Csak azt nem értem neki miért nem vallod be az érzéseid?! Aranyos lány meg nagyon színpatikus nekem Kriszti,de én semmit sem akarok tőle! Én csakis Péterffy Lilit szeretem!!-kicsit felháborodottan közölte velem a mondandóját én meg egyre jobban elszégyelltem magam. Hogy képzeltem ezt? Hogy lehetek ennyire féltékeny?
-Ne...ne haragudj. Nem is tudom mi ütött belém. Tisztában vagyok vele,hogy neked van barátnőd és ,hogy fontos neked,de most mégis elszállt az agyam.
-Hát azt látom.-kuncogott fel halkan. Nagyon elszégyelltem magam ,hogy olyat feltételeztem az egyik legjobb haveromról,ami nem is igaz. Ya Ou elment mellőlem így egyedül maradtam a szoba egyik sarkában. Ránéztem Krisztire, aki épp felszabadultan nevetett Bence egyik hülye viccén. Az a vidámság az arcán...nekem nagyon sokat jelent. Nem is tudom miért érzem azt, hogy muszáj ezt a lányt boldoggá tennem. Csak úgy alszom békésen, ha tudom semmi baja nincsen. Nem szeretném, ha valami bántódás érné. De mégis miért gondolom,vagyis érzem ezt?
-Oli hahó, itt vagy?-integetett fejem előtt kezével Sziki.
-Ja igen, persze. Menjünk kezdjük az éneklést. - indultam el a székek felé. Helyet foglaltam , majd csak arra vártunk, hogy Ya Ou elindítsa a magnót. Az ismerős dallamra, már ösztönösen a mozogni kezdtem. Azért figyeltem arra is én mikor lépek be.
-Függöny fel,búcsúzz el végleg a tegnaptól...-indított Ya Ou. Az elején úgy éreztem nem volt meg az összhang, de a közepe felé egy jó csapat módjára összeszedtük magunkat és egy tökéletes dalt kovácsoltunk belőle.
-Te jó isten!! -mondta a szám végén Kriszti nagy tapsolás közepette.
-Ennyire rossz volt? -kérdezte Sziki arcán mégis mosoly virított.
-Te meg vagy veszve? Ez valami eszméletlen jó volt! Élőben még jobb mint a YouTube -ról hallgatni. -nevetett fel és vele együtt mi is büszke képet vágtunk.
-Álmodj még? -nézett ránk Benny
-Felőlem ok. -mondtam és a másik két srác is bólogatott, majd ismét éneklésbe kezdtünk. Aztán énekeltük a Trouble makert meg a Létezemet és az embertelen dalt is. A nád a hazám tetejét is előadtuk bár azt a koncerteken már nem igazán játsszuk. Kriszti mindet végig tapsolta és a nád a házamnál még mutogatott velünk is. Még egy-két dalt, pontosabban még vagy 10-et élő adtunk és mivel Kriszti nem ismerte a Cups songot azt is bemutattuk neki.
Igaz ő a lényeget nem látta,a poharat,de mégis élvezte.
-Huh szerintem mára ennyi bőven elég.-mondta Sziki és ledőlt Kriszti mellé a kanapéra.
-Ja most 2x annyit énekeltünk mint szoktunk. -mondtam majd a lány másik oldalára ültem.
-Ennyi?-kérdezte csalódottan Kriszti.
- Nem volt ennyi elég?-nézett rá döbbenten Ya Ou.
-Nem! Annyira jók vagytok. Együtt annyira különlegesen szól a hangotok, amit nem lehet utánozni. Nagyon tehetségesek vagytok,nem csodálom, hogy ilyen nagy sikeretek van. A rajongók imádnak titeket és remélem ezt azért ti is tudjátok. Sokan csak álmodnak ilyen hírnévről vagy esetleg ilyen tehetségről ami nektek van. Mindig legyetek büszkék magatokra és a sikeretekre. -mondta és igaza volt. Sokat köszönhetünk a rajongóknak. Kriszti beszéde után mégis senki nem tudott megszólalni.
-Na mi van? Elvitte a cica a nyelveteket? -arca most a nyugalmat tükrözte. Tudta jól, hogy azért nem szólal meg senki,mert a mondandóján törtük a fejünket.
-Köszönjük... -csak ennyi jött ki Sziki torkán.
-Akkor nem énekeltek még? -kérdezte
-Nem mára ennyi volt. De ha gondolod el jöhetsz a szombati fellépésre. Ott lesz a barátnőm is,Lili.-mondta Ya Ou.
-Biztos? Nem zavarok?-ismét élő jött a visszahúzódós énje.
-Dehogy! Gyere nyugodtan.-mondtam. Még kicsit beszélgettünk, mivel senkinek nem volt kedve hazamenni. Krisztit faggatták a srácok mindenről ő meg boldogan válaszolt.
-Te nem látsz?-döbbent le Bence.
-Igen...-kicsit halkan mondta és fejét is lehajtotta.
-Jaj ne haragudj, csak annyira magabiztos vagy,hogy nekem ez fel sem tűnt.-magyarázkodott Benny.
-Oli nem is említette? -kérdezte és felém fordult a szökés barna hajú lány.
-De mondtam, csak ezek szerint BenHur gondolatai máshol jártak.-húztam fel szemöldököm.
-Jól van na...és van testvéred?-váltott témát.
-Igen egy nővérem van. Két évvel idősebb nálam. Katának hívják,vele lakom az albérletben.-mondta. Hirtelen egy hatalmas dörgés jött kintről és esni kezdett az eső. Oda léptem az ablakhoz és csodálkozva néztem, hogy már sötétedik.
-Srácok mennyi az idő? -fordultam a társaság felé.
-Hat óra lesz öt perc múlva.-mondta Ya Ou.
-Mennyi? Panni, úristen! Elkésem! Muszáj mennem ne haragudjatok, örülök hogy találkoztunk Kriszti helló srácok. -és már csak az ajtó csukódást hallottuk.
-Én is megyek. Igaz szakad az eső,de az apámmal találkozom... -vette fel a kabátját Sziki.
-Engem is hív a kötelesség. -állt fel Ya Ou.
-Elvigyelek? -kérdezte Sziki. Természetesen beleegyezett Ya Ou mert én sem szívesen sétálnék a szakadó esőben. Ők is elmentek, így már csak ketten maradtunk.
-Valami iszonyat jó volt a mai nap!-dőlt hátra fáradtan a kanapén.
-Igen mondtam,hogy jó lesz.
-Ja..de valami baj van? Alig beszéltél... nem ilyen szoktál lenni...-igaza volt. Sokat gondolkodtam. Azon is amit Ya Ou mondott és azon,hogy mi lenne a helyes megoldás. És döntöttem! El fogom neki mondani itt és most az érzéseim.
-Nézd Kriszti! Egy fontos dolgot szeretnék neked elmondani...
-Mond.-mosolygott rám,amitől még inkább össze kellett szednem a gondolataimat.
-Én...

Mikor jön új rész?:)
VálaszTörlésSzia :) ma mindenképp hozom
Törlés